Elkezdődött az Európa Bajnokság! Nem is akárhogy: Halász Bence gyors selejtezőjével, Takács Bogi századmásodperces vagy talán ezredes sprintdrámájával, Enyingi Patrik nagy futásával, és ahogy lenni szokott csalódásokkal is.
Ahogy utazunk az első nap reggelén a szombathelyi kalapácsvető "különítménnyel", mindenkinek feltűnik, hogy micsoda szemétmennyiség van Birminghamban. Tényleg szörnyű! Aztán végre láttunk egy fehér embert is. A stadion környékén rengeteg a bevándorló. Délután, mikor másodszor utaztam ki a pályára a dugóban elkezdtem számolni a várakozó autókban sofőrködő európai embereket. Ötvenből négy lett az arány!!!!
Az én feladatom az Európa Bajnokság ideje alatt az ügyességi számokban indulók segítése. Mindennap összegyűjtöm az edzők részére a special passokat, hogy jó helyre tudjanak ülni, ugrásra készen ülök a versenyszámoknál, ha valamit intézkedni kell, és folyamatosan közlöm velük a versennyel kapcsolatosan menetközben érkező információkat. Az első délelőtt kibővült a feladatom. Pap Kristófnak nincs a helyszínen edzője, így én ültem le a férfi távolugrásnál nézni a segédjelet, és a deszkát. Az edzőket csoportosan vezetik be a számukra fenntartott helyekre, és tulajdonképpen ugyanúgy gyülekeznek, mint a versenyzők. Szenzációs társaságba keveredtem: Ivan Pedroso, Dragutin Topic, Charles Friedek, Yannick Tregaro vagy Dietmar Mögenburg. Igen Mögenburg! Elsőre nem ismertem meg 1984 Los Angeles magasugró olimpiai bajnokát, pedig reggel ott kávézott mellettünk a norvég sátorban. Norvégiában él és dolgozik, talán Hanne Haughland magasugróval élnek együtt ( ő is ott várakozott az edzőkkel együtt). Megszólítottam, németül hablatyoltam valamit, hogy milyen szenzációs versenyek voltak, amikor ő, Tränhardt és Sjöberg harcoltak egymással. Egyébként Pap Kristóf selejtezője nem sikerült. Két nagyon jó bemelegítő ugrás után, amikor annyira jól futott, hogy hátra kellett vinni a nekifutását, az első kísérlet elején begörcsölt mindkét vádlija,és teljesen más lett a nekifutása. Kérte, hogy kerítsem elő az orvost. Dr. Gulácsi György jött is azonnal, de a roham már nem lett ugyanaz. Nagyon sajnálom, hogy nem tudtam segíteni!
A délelőtt 50%-os lett: négyen továbbmentek, négyen kiestek. Délután nem javult az arány, de Takács Bogi esetében az azért egy Európa Bajnokság elődöntőjéről beszélünk 100 méteren. És egyetlen századon múlt! Ha rajtot, úgy elkapja, mint délelőtt... Swoboda, és a belga lány, akik az elődönőben épphogy megverték, végül dobogósok lettek!! Urbán Zita és edzője Káldy Zoltán voltak a legboldogabbak este. Zita egyéni csúccsal jutott a 3000 méteres akadályfutás döntőjébe! Velük utaztunk hazafelé a szállodába, nyulat lehetett volna fogatni velük! Így vidáman zárult az első nap, bár Zitával, Blankával és Zolival azon csodálkoztunk a buszon, hogy otthon micsoda kommenteket fűznek egyesek az atléták szerepléséhez. Belülről látom mindezt, nagyon nehéz, elképesztő, ami itt van! Pedig a nézők még ki sem jöttek. Szörnyű látvány volt a félház!
Folyt köv.
