
Nyugodt napnak ígérkezett a mai, és az is volt. Az atlétika második versenynapján nem voltunk érdekeltek, így az egész napot a faluban töltöttük, csak én hagytam el este a szállást, egy győztes bokszmeccs erejéig. Reggel és délelőtt nem sok minden történt. Csenge édesanyjával elment a tengerpartra a strandversenyek helyszínére, a többiek a faluban heverésztek. Én a szabadban, mert a szobákban elviselhetetlen a meleg. Letöltöttem egy applikációt, melyen egy játékot lehet játszani. Különböző olimpiával, az eszmével kapcsolatos kérdésekre kell válaszolni, miközben járod körbe a világot. Bizonyos feladatok teljesítéséért QR-kódot kapsz, melyért ajándékot vehetsz át a sportolók sátrában. Ott mindig nagy a forgalom. A szobakártyámat sikerült is az egyik ilyen szabadtéri heverőn elhagynom. Szerencsére megtaláltam, amikor visszamentem.
Edzőink is kijöttek a faluba - már sokadszor - az átmozgató edzéseket felügyelni. Együtt ebédeltünk. Ebéd közben a csapatdoki kitalálta, hogy az sportolók sátrában van egy 10 állomásos feladat, ahol szintén mindenféle ajándékokat lehet begyűjteni. A lányokat könnyű volt rádumálni, és Áron is lelkesen csatlakozott a társasághoz. Nagyon jó figyelem elterelő móka volt szabadulószobával, antidopping-teszttel, mentális felkészüléssel, gyermekvédelemmel stb. Legjobban viszont a tv-s közvetítés tetszett a gyerekeknek, amikor is beállhattak a kamerák, a keverőpult mögé. Áron irányította egy ping-pong meccs közvetítését, hogy melyik kamera mikor és mit mutasson. Jól szórakoztunk!


Volt egy kis szakmai része is a mai napnak. Ugyanis a megváltozott időrendhez nem csatoltak új call room táblázatot. Írtam Marcinak, és egy órán belül meg is kapta mindenki az aktualizált táblázatot. Marton Zsófinak intéztem egy tape-lést. A strandkézi csapat masszőre látja el ezeket a feladatokat, és este 7kor Zsófi megkapta az új szalagokat a lábára. Korábban délután az átmozgatásra is kimentem a "srácokkal" a hepe-hupás pályára. Majd elindultam a Dakar Expo Centerbe Kiss Zsófia Csenge bokszmérkőzésére. 10en indultak a súlycsoportban, így egy meccs megnyerésével már elődöntős, és érmes ( Ugyebár ökölvívásban két harmadik helyezetett hirdetnek.) Ilyen ez az ifi olimpia! De azért az ecuador-i lányt meg kellett verni. Sikerült! Utána egy szenegáli lány lépett a szorítóba, óriási volt a hangulat! Ezek a szenegáliak úgy eveztek, mint a foci vb-n a norvég drukkerek! Fekete vikingek! Lényeg, a lényeg, a szobánkban megszületett a második érem is. Edzői, csapatvezetői szinten! Hazafelé együtt buszoztunk az ökölvívókkal - azzal a kettővel (edző és tanítvány) -, szóba került a pontozás, a 97es budapesti vb, ahol a pontozást programozó cég tolmácsa voltam, és Csötönyi Sanyi bácsinak köszönhettem, hogy ott dolgozhattam. Törteli Feri (edző) is megerősítette, hogy Sanyi bácsi, a bokszpápa fogalom a szakmában.

Este ismét magyar csapatmegbeszélés volt a ház előtt. Többek között Csengét is köszöntötték, Szántó Dávid, helyettes államtitkár úr, pedig elköszönt a csapattól, ma este hazautazott. Hiányozni fog a szurkolása, a rúdugrás közben is részt vett a buzdításban. Nagyszerű érzés a magyar csapat tagjának lenni, edzőkollégákkal beszélgetni, megismerni a többi sportág búját-baját.
Az olaszok elcsendesedtek. A mi épületünkben laknak még a japánok, csehek, szlovákok, olaszok, görögök, és a hollandok is.
Még érdekesség, hogy a szálláson és környékén rengeteg bogár, rovar jön megy. A fürdőben mindig tücskök ciripelnek. Egy óriás valamit is lefotóztam, valami sáskafélét. Egyre többféle madarat is látni, ráadásul nagy tömegben is. Mai napon nem az atlétikán volt a fókusz, holnap viszont az utolsó atlétikaversenynapon maximális összpontosítás következik a sportok királynőjére, annak is magyar alattvalóira.

